10 meghökkentő eredetű hétköznapi tárgy

Ha az I. világháborúban nem lett volna Zeppelin-bombázás Anglia felett, lehet, hogy nem találták volna fel a pizsamát. Ha az űripar nem ad megbízást rá, nem lenne hűtőmágnessel tele a hűtőnk… Rengeteg közismert tárgy létezik, amit millió másik ember életének is a része, de fogalmunk sincs róla, hogy miért és hogyan alakult így.

Gumikacsa

Az 1800-as évek végén találták fel abból a célból, hogy fejlessze a gyermekeket a fürdés közbeni játék során. Az első példányok sokkal keményebbek voltak, és csak a Goodyear úr által kifejlesztett vulkanizált autógumi érkezése után lett a kiskacsa sokkal puhább és a mai anyagához hasonló. Az idők során a sárga gumikacsa nem csak a fürdés szimbóluma lett, hanem visszavonhatatlanul a popkultúra részévé is vált: még II. Erzsébetnek is volt egy sárga gumikacsája a kád szélén, ami műanyag koronát viselt. 

Hűtőmágnes

Valószínűleg mindannyian úgy nőttünk fel, hogy mágnesek díszítették az otthoni hűtőszekrényt, csak soha nem jutott eszünkbe rákérdezni a miértjére. Persze a hűtőmágnesek előtt is megszokott volt már az, hogy az emberek mágnessel rögzítettek üzeneteket a hűtő ajtajára, de szuvenír- és díszmágnesek nem léteztek. A ‘60-as években egy Sam Hardcastle nevű férfi megbízást kapott az űriparból, hogy műanyag formákra rögzített mágnesdarabok helyett teljesen mágneses, ámde rugalmas betűket és számokat készítsen. Hardcastle továbbgondolta ezt a feladatot, minden amerikai államnak külön mágnest készített és ezáltal betört a szuvenír-bizniszbe.  

Só és bors, párban

Hogy miért ez a két fűszer van szinte minden európai asztalon? Az ókor során még mindkettő megfizethetetlenül drága volt, a só olyannyira, hogy fizetőeszköznek is használták. A sal (só) szóból ered az angol salary (fizetés) kifejezés is. A XVII. századi Franciaországban úgy gondolták, hogy a só az egyetlen olyan fűszer, amely javítja az étel ízének érzékelését. A bors pedig az, ami nem nyomja el az ételek igazi ízét. 

A ketchup – mustár – majonéz szentháromság

Valójában nincsen közöttük semmilyen kapcsolat, egyszerűen csak ez a három ételízesítő szósz a legnépszerűbb, legalábbis Amerikában és Európa legnagyobb részén. Mexikóban vagy Dél-Amerikában valószínűleg salsa szósszal találkoznánk egy éttermi asztalon, a Fülöp-szigeteken banánszósszal, Szerbiában pedig ajvárral. 

Távirányító

Megdöbbentő, de a távirányítót már 30 évvel a TV előtt feltalálták. Nikola Tesla rukkolt elő egy “teleautomaton” nevű rádióhullám alapú találmánnyal, amivel adott elektromos eszközöket lehetett kontrollálni. Az első TV-távirányítók ehhez képest egy hosszú vezetéken lógtak, amikben rendre megbotlottak az emberek otthon. A vezeték nélküli TV kapcsolgatás csak 1956-ban jött el. 

Karóra

A háború olykor nem csak a nagy találmányok szülőanyja, hanem a divaté is, tartja a mondás. Bár azelőtt is léteztek karórák, csak éppen nevetségesnek tartották őket. Míg az I. világháborúban a britek rá nem jöttek, hogy sokkal praktikusabb és gyorsabb így megnézni az időt, mintha a zsebükben kellene turkálni. A háború után az óragyártók úgy reklámozták magukat, hogy a karóra viselésétől mindenki olyan menő és férfias lesz, mint egy katona. 

Pizsama

Az I. világháború bombázásai meglepő módon magukkal hozták a pizsamák fellendülő divatját is – így a britek mindig jól tudtak kinézni, még akkor is, ha az éjszaka során a bombázások elől menekültek. Legalábbis egy 1915-ös Manchester Guardian újságcikk szerint  pontosan ez történt: egy pizsama melegebb és kényelmesebb, mint egy hálóing vagy köpeny, és sokkal kényelmesebb futni benne. A brit pizsama divatot természetesen a francia nők ihlették, akik még a háború borzalmai közben is jól néztek ki. 

Halálsugár helyett radar

Igen, már megint a britek és a háború! 1935-ben a brit Légügyi Minisztérium 1000 fontos jutalmat ajánlott fel annak, aki egy bárányt száz részre tud zúzni egy halálos lézersugárral. Két tudós, Watt és Wilkins realizálták, hogy ez lehetetlen küldetés, de felajánlottak helyette egy olyan fejlesztést, amivel a messziről érkező repülőket észlelni lehetne. Mivel senki sem rukkolt elő a halálsugár megoldásával, és a bárányok is életben maradtak, így a kormány rábólintott a radar ötletére. Enélkül a modern kori légiközlekedés sem lenne az, ami. 

Az első eldobható pelenka… ejtőernyőből

1947-ben egy Valerie Hunter Gordon nevű anyukának elege lett abból, hogy állandóan pelenkát mosson. Leült a Singer varrógépéhez, és készített egy prototípust. A pelenkabetétet gézből varrta össze és a többször használható nejlon, ami a helyén tartja a betétet, a férje kiselejtezett ejtőernyőjéből készült. A  fantasztikus új termékre lecsaptak a háziasszonyok, Valerie több, mint 600 darabot készített. 

Füstérzékelő, ami eredetileg nem is annak készült

A füstérzékelőt eredetileg azért kezdte el fejleszteni egy svájci fizikus, hogy a készülék érzékelje a mérgező gázok jelenlétét. De bárhogy próbálkozott, nem sikerült működésre bírnia. Fogta magát, rágyújtott egy cigarettára, és hoppá! A készülék bejelzett, a tudós pedig véletlenül feltalálta a füstérzékelőt.