Elképzelted már, hogy milyen lenne egy másik bolygón élni? Gyere és kalandozz velünk!

80 év a Földön, három perc a Holdon, és egy másodperc töredéke a Neptunuszon… Milyen lenne az élet egy idegen bolygón? Ha lenne egy saját űrhajónk, milyenek lennének a túlélési esélyeink a Naprendszer többi égitestén, űrruhában vagy anélkül? 

A Nap

Az óriási gázgömb külső rétegéhez kerülve egy másodpercen belül elporladnánk az egymillió fokos hőségben, így nem igazán tudnánk gyönyörködni a nap aranyló tájaiban. Ha lenne egy olyan űrhajónk, ami kibírja ezt a hőmérsékletet, akkor is át kellene haladni a napfoltokon és a napkitöréseken, ahol tízmillió hidrogénbombányi energiával találnánk szembe magunkat.
A fotoszféra (amit mi innen a Földről is látunk) közelében egy 75 kilós ember közel 2000 kilót nyomna, azaz egyszerűen összenyomódnánk. Szilárd felszín hiányában az űrhajónk nem tudna hova leszállni, beleesne a Nap közepébe, ami tulajdonképpen a leghatalmasabb nukleáris reaktor az egész naprendszerben.

Merkúr

Az extremitások bolygóján sem lenne túl sok esélyünk a túlélésre: nappal 400˚C feletti a hőség, míg éjszaka -180˚C körüli hideggel kellene számolni. Űrruha nélkül vagy azonnal halálra fagynánk, vagy széntéglává változnánk attól függően, hogy a Merkúr melyik felén tartózkodunk éppen. Ha a hideg és a forró hőmérsékletek közötti választóvonalon tudnánk sétálgatni megfelelő védőruha nélkül, úgy akár két percet is túlélhetnénk, miközben háromszor olyan magasra ugrálhatnánk, mint itt a Földön.

Vénusz

Bár alig több, mint egy év alatt oda lehet jutni, a gyönyörű nevű Vénusz nem annyira barátságos hely. 50 kilométer magasan kellene keringeni, hogy a földihez hasonló légnyomásban lehessen részünk. A bolygón a nyomás 90-szerese a földiének és a felszín hőmérséklete az üvegházhatás miatt magasabb, mint a Merkúron, hiába van messzebb a Naptól. A Vénuszra érve egy másodperc alatt összenyomódnánk, hacsak nem porladnánk szét előtte. Az űrhajónk körülbelül egy órát élne túl, mielőtt összeroppana és elolvadna.

Hold

Sajnos a Földhöz legközelebb eső égitest már csak a hőmérséklet miatt is lakhatatlan: -230 és +120˚C közötti hőmérséklethez kellene alkalmazkodni a légkör hiánya miatt. Védőruha nélkül olyan három percet lehetne túlélni. Űrruhában, biztonságos menedékben, étel-ital és levegő utánpótlással viszont jó sokáig lehetne élni odafenn. Egyelőre 72 óra a rekord. Az 1972-es Apollo 17 küldetés óta most először nőhet ez a rekord, pár éven belül az Artemis missziók során. 

Mars

Noha Naprendszeren belül ide tervezik az első bolygóközi űrutazásokat, és a Mars lakhatóvá tételét, sajnos megfelelő védőfelszerelés nélkül két percünk lenne rá, hogy felfedezzük magunknak a vörös bolygót. Az itteni felszíni nyomás a földiének csupán fél %-a. A testünk folyadékai egyszerűen elpárolognának, és teljesen kiszáradnánk, mint egy múmia.

Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

A hatalmas gázlabdáknak nincs is szilárd felszíne: ha űrhajóval odaérve az ugrás mellett döntenénk, szó szerint a semmibe zuhannánk – legalábbis addig az egy másodpercig, amíg a hatalmas nyomás össze nem roppantana.

Európa 

A Jupiter legismertebb holdján megfelelő űrruha védelmében akár 15, nem túl kellemes percet is eltölthetnénk, mielőtt megsülnénk a Jupiter által kibocsájtott hatalmas erejű sugárzástól. Ettől függetlenül a bolygón nincs is jó idő: -220˚C körüli a hideg, és földrengések helyett jégrengésekre lehet számítani. Viszont gyönyörködhetnénk a Jupiterben, ami huszonnégyszer akkora lenne, mint a mi holdunk innen a földről nézve. 

Titán

A Szaturnusz hatalmas holdja az egyetlen, ahol vannak felhők és bolygószerű légkör. Űrruha helyett elég lenne egy oxigén maszk és némi meleg ruha a túléléshez: -180˚C-hez kellene hozzászokniuk az ide utazóknak. Ottlétünk alatt jól szórakoznánk: az alacsony gravitáció és a sűrű légkör miatt leugorhatnánk egy magas pontról úgy, hogy csak a kabátunkat használjuk ejtőernyőnek. 

Plútó

Ha valaki venné a fáradtságot, hogy röpke tíz évnyi utazás után elérje a Plútót, megfejthetné azokat a titkokat, amit innen a Földről nem sikerült. Annyit biztosan tudunk, hogy -220˚C körüli a hideg, és 360 km/h erejű szelek fújdogálnak a bolygó felszínén. Amikor közel van a Naphoz, a jég szublimál, és ezáltal légkört hoz létre, a Naptól távol meg újra megfagy.  A pici bolygót gyorsan körbe tudnánk járni, hisz a mi Holdunknak a kétharmada, ráadásul csak 5-6 kilogramot nyomnánk a Plútó ismeretlen felszínén.

Az űr vákuuma

Ha úgy döntünk, hogy nem megyük egyik bolygóra sem, az űr vákuuma sem az ideális hely a túlélésre űrruha nélkül: másfél-három percen belül kellene összeszednie a mentőűrhajónak.
Enélkül olyan 90 másodperc lenne a túlélés, de szerencsére ilyen körülmények között 10-15 másodperc alatt elájulna az ember. A vákuum egyszerűen kiszippantaná a levegőt a tüdőből. A testünk folyadékai felforrnának és elpárologának, és felpuffadnánk mint egy lufi. Fél-egy nap lenne, míg megfagyunk, aztán évmilliókig keringene a testünk, míg esetleg egy idegen faj rá nem talál. 

+1: a Föld

Mindenféle űrruha nélkül körülbelül 80-100 évig élhetjük túl ezen a bolygón… a többihez képest nem is olyan rossz eredmény.