Te mit álmodsz a legyakrabban? -10 érdekesség az álmainkról

Életünk egyharmadát alvással töltjük, és ez idő alatt megszámlálhatatlanul sokat álmodunk. Viszont senkinek nem sikerült még megfejtenie, hogy konkrétan mi célt szolgálnak az alvás közben megjelenő képek. 10 dolog, amit talán te sem tudtál az álmokról!

Mindenki álmodik! Még az is, aki azt állítja, hogy ő soha! Egy éjszaka során 4-7-szer álmodunk. Ha emlékszünk is valamelyikükre, az valószínűleg a közvetlen ébredés előtti. Ébredés után pár perccel már az álmaink fele a feledés homályába vész, tíz perccel később ez az arány már 90%-os. 

Vannak tipikus álmok, amik a legtöbb embernél már előfordultak legalább egyszer. Például az, hogy nyilvános helyen kell WC-re mennünk, meztelenek vagyunk az utcán, kiesik a fogunk, üldöznek, vagy hogy képesek vagyunk repülni álmunkban. A legtöbb ember már átélte azt a stresszes érzést is álmában, hogy felkészületlenül ment valamilyen vizsgára, vagy éppen nem iratkozott fel rá.

Nem mindenki álmodik színesben. A látó emberek durván 10%-a fekete-fehérben látja az álmait. A kutatások szerint az ‘50-es évekig az emberek többsége fekete-fehérben álmodott, viszont a mai 25 év alattiaknál ez az arány 5% alatt van. Ez a jelenség valószínűleg a színes tv-k és képernyők térhódításának köszönhető. 

Az alvás 20-25%-a történik REM szakaszban, és ekkor fordul elő az ijesztő alvásparalízis jelensége is. REM szakaszban a testünk nem képes mozogni, nehogy az álmunkban megélt történések miatt megsérüljünk a valóságban. Ez a mozgást bénító jelenség viszont előfordulhat alvás előtt, közben és után is, mialatt az agyunk már ébrenléti állapotba kerül. 

Álmunkban csak olyan arcokat látunk, akik nem ismeretlenek számunkra. Lehet, hogy csak összefutottunk velük az utcán, a boltban, vagy a képernyőn láttuk őket és ezért nem tűnnek ismerősnek. De az álmodó agy nem képes új emberi arcok megformálására. 

A látássérült emberek is álmodnak. Aki gyermekként vesztette el a látását, ugyanúgy képekben álmodik. A vakon született emberek álma is ugyanolyan intenzív, mint a látóké, de képek helyett csak hangokkal, érintéssel, illatokkal, érzelmekkel teli.

Sajnos a jó álmok igencsak ritkák. A leggyakrabban megélt érzelem az éjszakai alvás során az aggodalom és a szorongás. A napközbeni stressz csökkentése vizsont kedvezően befolyásolja az álmok természetét. 

A kisgyerekeknek sokkal gyakrabban vannak rémálmaik, mint a felnőtteknek. A jelenség olyan három éves kor körül kezdődik, és tíz éves korig tart. Ezt olykor sírással, rettegéssel teli alvajárás-szerű viselkedés kíséri, az álom és az ébrenlét határán. A legtöbb kisgyerek kinövi ezt, ám a felnőttek 3%-a élete során többször szenved tőle.

Az állatok is álmodnak, csak éppen fogalmunk sincs róla, hogy mit. De az biztos, hogy alvás közben az agyi tevékenységük ugyanolyan, mint az embereké. 

Amíg alszunk, a környező zajok képesek beépülni az álmainkba úgy, hogy megváltoztatják annak struktúráját és történéseit. Például ha valaki zongorázni kezd a szomszéd szobában, simán elkezdhetünk álmodni arról, hogy egy komolyzenei koncerten vagyunk.