A 10 legidegesítőbb embertípus a Facebookon

Régen csak passzív befogadói voltunk a híreknek és a világ történéseinek, ám ez jó pár éve hatalmasat változott. A közösségi média térnyerésével megszokottá vált, hogy mindenki szabadon nyilváníthat véleményt, hozzászólhat bármihez. 
Összeszedtünk tíz bosszantó viselkedést a Facebookon. Szerinted kik a legidegesítőbbek a neten?

“Régen a tévénk fekete-fehér volt, de az életünk sokkal színesebb!”

A totál boomert egyszerűen irritálja a világ fejlődése, és meg van győződve róla, hogy az ő fiatalsága sokkal jobb és értékesebb volt, mint a mai srácoké. 
Hiába vannak tele a parkok meg a gördeszkapályák fiatalokkal, mégis hangoztatja hogy ő még szabadon játszott, ma meg csak bezárva kockulnak a gyerekek. Ha nem gyalogoltál hat kilométert a hóban az iskoláig, akkor a te gyerekkorod csakis szánalmas lehetett…
A nyomornosztalgia egyébként virágkorát éli, lépten nyomon olyan kommentekbe botlani, akik szerzői szerint régen minden jobb volt. Éltetik az internet nélküli boldog időket – persze mindezt az internetre posztolják ki…

“Menne kapálni, akkor nem kéne konditerem!”

A kapálás-fétis a nyomornosztalgiával egyidős. Rajongói szerint bármilyen sport értéktelen, és össze nem vethető a kapálással vagy a kukorica címerezéssel.  A kapálás egyébként mindenre jó: szülés utáni depresszióra, testi- és mentális betegségekre és általános rosszkedvre is. 
A földművelés rajongói szerint mindenki értéktelen, aki nem kemény fizikai munkával (esetleg három műszakban) keresi meg a kenyerét: még olyan kommentet is láttunk, aki szerint az űrhajós is menne inkább kapálni ahelyett, hogy az űrállomáson rostokol, akkor megtudná, milyen az igazi munka.

“Kit érdekel?”

A “Kit érdekel? – ember” egyszerűen felsőbbrendűnek tartja magát annál, hogy holmi celebek magánéletét nyomon kövesse. Mégis elolvassa a hírt, de csak azért, hogy jól felidegesítse magát azon, hogy valamelyik ismert ember elutazott Balira, gyermeket szült vagy fogyott három kilót. Muszáj tudatni az egész világgal, hogy ez a hír őt hidegen hagyja (vagy mégsem?) 
A megoldás erre roppant egyszerű: ha nem érdekel, akiről a cikk szól, ne olvasd el!  

A “Kit érdekel? – emberhez” hasonlóan az “Ez kicsoda? – személyiség” is annyira mindenki felett áll, hogy akiről a hírek szólnak, számára totál jelentéktelen. Elolvassa az adott cikket, de csak azért, hogy oda tudja írni lekezelően, hogy “Ez ki?” – hiszen nyilvánvalóan egy névtelen kis senkiről van szó. Ez a típusú kommentelő gyakran olyannyira nincs képben, hogy világszinten elismert sportolókról, tudósokról, művészekről szóló bejegyzések alá is felteszi ugyanezt a kérdést. 

“Látom, telik rá!”

Sikk gyűlölni mindenkit, aki nyaralásra költ, magánkórházban szül, vagy kifizeti a kétszáz eurót hogy helikopterrel érkezzen a Forma 1-re. Odáig fajult  a mások zsebében turkálás, hogy ha valaki vesz két kiló epret, hogy lekvárt főzzön belőle, valamelyik ismerőse tuti, hogy megkérdőjelezi gúnyosan, hogy miből telik rá.
Az a helyzet, hogy azért, mert irigységből mások nyomorát kívánod, te még nem leszel gazdagabb. Ráadásul azt a kétszáz eurót sem fogják neked adni, ha netán mégis lemondanak a helikopterezésről. 

“Előbb tanuld meg helyesen leírni, hogy muszáj, pontos j-vel!”

Amikor elfogynak az észérvek egy eszmecsere során, akkor bele lehet kötni valami teljesen másba, aminek köze nincs a témához. A nyelvtannácik előszeretettel szimatolják ki a legkisebb helyesírási hibákat is. Hiszen aki hibát vét, annak nyilván a véleménye sem lehet hiteles!
Pedig el kell fogadni, hogy mindenki másban jó. Van, akinek a nyelvtan az erőssége, míg másoknak lehet hogy a magyar nem az anyanyelvük, nem volt lehetőségük tanulni, diszgráfiásak, vagy egyszerűen csak figyelmetlenek és félre nyomtak egy billentyűt.

“Hogy nézel ki, te szerencsétlen!”

Amikor a helyesírás is jó, és nem sikerül belekötni, akkor érdemes megnézni az ellenfél profilját. Hátha tetovált, vagy túlsúlyos, vagy botoxolt az arca. Hiszen egy tetovált, vagy túlsúlyos vagy botoxolt ember ne merje itt osztani az észt! 
Mások külsejére hivatkozni az már tényleg a legalja. Mi azért feltételezzük, hogy az agresszív kommentelő sem egy tökéletes szobortestű félisten (vagy félistennő).

“Érdekel!”

Főleg fizetett álláshirdetések alatt látni az “érdekel” kommentet. Ennek hatására valószínűleg még egyetlen munkáltató sem vette fel a kapcsolatot a jelentkezővel. Bármennyire is laza és kötetlen az internet világa, álláshirdetésre még mindig illik privátban, kísérőlevéllel és önéletrajzzal jelentkezni…  legalábbis annak, aki szeretné megkapni az állást. 

“Otthoni munkára keresek embereket, havi kétszázezer forint is elérhető napi fél óra munkával!”

Álláskereső posztokban sem illik multi level marketinget tukmálni senkire, aki hivatalosan bejelentett munkát keres, de az ilyesmik meghirdetése is nagyon gyakran félrevezető. A legtöbben annyira kétségbeesettek, hogy idegeneknek is írogatnak, hogy hagyjanak fel a munkájukkal és lépjenek be a csodálatos vállalkozásukba. Aztán még te vagy a rossz arc, ha nem élsz a páratlan lehetőséggel hiszen ő csak “jót akart”, hogy olyan csodálatos, gondtalan életed lehessen, mint neki…

Az összeesküvés-elmélet hívő

Összeesküvés-elméletekből Dunát lehet rekeszteni. Nagyon érdekes lenne, ha egy maréknyi milliárdos ki akarná irtani az emberiséget, hogy új világrendet hozzon létre az amúgy lapos Földön, és emiatt az utasszállító gépek vegyszereznék a lakosságot. Akit életben hagynak, annak Bill Gates pedig chipet ültet az agyába.
Az a szomorú igazság, hogy egyikünk sem annyira fontos és érdekes, hogy valóban bechippezzék, főleg a totál átlag életet élő kommentelő nem az. 

“A sógorom nagybátyjának a lánya azóta hallucinál, és tönkrement az élete, amióta megkapta az oltást!”

Még hozzáteszi, hogy a vírusos megbetegedések egyetlen ellenszere a citromos víz vagy esetleg három kanál étolaj, amit éjfélkor kell bevenned teliholdkor, egy odvas fa tövében…
Természetes, hogy az emberek félnek a betegségektől, de ugyanakkor fenntartásaik vannak a gyógyszeriparral szemben, hiszen minden gyógyszernek, oltásnak lehetnek mellékhatásai. 
Aki nem akar oltatni, ne tegye. Viszont azt is el kell fogadni, hogy szakirányú végzettség és tapasztalat nélkül, interneten összevadászott félinformációk alapján sajnos senki nem tud hiteles szakvéleményt mondani a témában, bármennyire is szeretne.   

+1 “STOP! FOGLALVA!”

A használtan megvásárolható vagy az ingyen elvihető termékek megvásárlása nem óvodai székfoglaló játék. Nem stipi-stopizhatsz le egy meghirdetett terméket. Ha szeretnél valamit, írj a hirdetőnek és menj el a cuccért.