Nemo Pont – ahol az űrállomás közelebb van hozzád, mint a legközelebbi szárazföld
Ha a világ legmegközelíthetetlenebb, legelhagyatottabb helye érdekel, ahol több ezer kilométerre nincs se szárazföld, se ember, jó helyen jársz: íme tíz izgalmas tény a Nemo Pontról!
A Point Nemo a déli Csendes-Óceánon található, 22 millió négyzetkilométernyi végtelen víztömeg közepén – ez nagyobb terület, mint a volt Szovjetunió. Maga a pont persze nem látható, hiszen nem szárazföld, hanem az óceán közepén egy koordináta.
Ha éppen itt hajózol át, a legközelebbi emberek az űrállomáson vannak, 400 kilométeres magasságban.
A négyezer méter mély óceán temetőként szolgál: a már nem használatos űreszközöket ide irányítják, hogy a legkisebb legyen a becsapódás veszélye lakott területre. Több, mint 260 leselejtezett eszköz mellett itt van a MIR űrállomás végső nyughelye is.
A Nemzetközi Űrállomást 2028-2030 környékén küldik nyugdíjba, és szintén a Point Nemo lesz a tervezett becsapódás helyszíne.
A legközelebbi szárazföld körülbelül 2700 kilométerre van minden irányban. A Pitcairn-szigetekhez tartozó 2 kilométeres Ducie-sziget, a Moto Nui a Húsvét-szigetek mellett és az antarktiszi Maher-sziget is mind lakatlan területek.
Halak sincsenek a vízben: az óceáni áramlatok távol tartják a tápanyagokban gazdag vizet, emiatt az itt élő állatoknak nem lenne tápláléka. A kutatók egyedül a tengerfenéki vulkanikus talajhoz közel találtak baktériumokat és apróbb rákokat.
Még ezt az irdatlanul messze lévő helyszínt sem kerülte el a környezetszennyezés káros hatása: köbméterenként 26 mikroműanyag részecske úszkál a tengervízben.
H.P. Lovecraft képzeletbeli elsüllyedt városa, R’yleh meglepően közel található a Nemo Ponthoz, ahhoz képest, hogy csak 66 évvel a történet megírása után mérték ki a világ legelhagyatottabb területének pontos helyszínét.
Nem a Nemo nyomában-ról, viszont Jules Verne és Nemo kapitány iránti tiszteletből kapta a nevét. Maga a szó latinul “senki”-t jelent.
A hely felfedezője valójában sosem hajózott ki a Nemo Pontra: Hrvoje Lukatela horvát-kanadai mérnök szoftverek segítségével mérte ki 1992-ben a pontos helyet.
