10 méltán híres sci-fi író

A világirodalom színpadán egyre kevésbé számít réteg műfajnak a tudományos-fantasztikus regények világa, azonban nem volt ez mindig így. A sci-fi hajnalán nem minden esetben fogadta jól a közönség az ilyen jellegű műveket, a sci-fi írókat pedig gyakran hóbortos csodabogárnak tekintették. A mostani bejegyzésben megpróbálok szemezgetni (a teljesség igénye nélkül!) azon külföldi és magyar írók között, akik megalapozták a tudományos-fantasztikus irodalmat és nagyban hozzájárultak annak terjedéséhez és széleskörű elfogadottságához, sőt nemegyszer megjósolták a jövőt is.

Jules Verne

Kivel is kezdhetnénk a listát, ha nem Vernével. Az 1828-ban született francia író a sci-fi műfaj egyik úttörője. Eredetileg jogásznak tanult, azonban az írói pálya sokkal inkább vonzotta. Miután feleségül vett egy jómódú özvegyet – aki egyébként támogatta írói munkásságát – minden erejével az írásra koncentrálhatott. 
Legismertebb művei: 20 ezer mérföld a tenger alatt  (Némó kapitány kalandjai), Utazás a Föld középpontja felé és 80 nap alatt a Föld körül. Nagysága többek között abban áll, hogy jóval a légijárművek és tengeralattjárók kora előtt ilyen szerkezetekről vizionált műveiben.

H. G. Wells

A világirodalom egyik legtermékenyebb írója 1866-ban született Angliában. Tengődött inasként egy szövetkereskedésben, dolgozott tanársegédként, ill. felsőfokú tanulmányokat is folytatott, míg végül az írásban tudott kiteljesedni. Elképesztő képzelőerővel volt megáldva, fantáziált többek között idegen lények inváziójáról, időutazásról, nukleáris fegyverekről, repülőgépekről, láthatatlanságról, a lista szinte végtelen. 
Legismertebb műve talán a Világok harca. Mindenkit arra bátorítok, hogy olvassa el, függetlenül attól, hogy látta-e a könyvből készült filmet. Garantáltan más élmény lesz, mint a film. Aki pedig nem látta még a filmet, előbb a könyvet vegye kézbe!

Arthur C. Clark

Angliában született 1917-ben. A II. világháború idején a Királyi Légierőben szolgált, mint  radarokkal foglalkozó szakember. A háború után tudományos fokozatot szerzett matematikából és fizikából. Így azon sci-fi írok sorát gyarapítja, akik tudósként is helyt álltak az életben. Bár nem ő a geostacionárius műholdak koncepciójának kitalálója, az ő ötlete volt, hogy kiválóan lehetne kommunikációra  használnia az ilyen keringési pályán lévő mesterséges égitesteket. Legismertebb műve a 2001: Űrodüsszeia. Külön érdekesség, hogy a könyvet párhuzamosan írta az azonos címet viselő film forgatókönyvével (amelyet Stanley Kubrickel közösen írtak), sőt, a regény csak a film bemutatója után jelent meg.

Isaac Asimov

Oroszországban született 1919 és 1920 között, a pontos dátum nem ismert. Szülei 1924-ben az USA-ba emigráltak, így ő ott nevelkedett. Asimov is a tudományos fokozattal rendelkező sci-fi írók táborát erősíti, biokémiából doktorált. Két apró érdekesség róla:  imádta a kicsi, szűk helyeket (klausztrofília), ill. rettegett a repüléstől, a források szerint mindössze kétszer szállt repülőre egész életében. 
Legismertebb műve(i) az Alapítvány-trilógiát alkotó három kötet. Ha valaki esetleg nem akarja elolvasni, alternatív megoldásként nézzen bele az Asimov művéből készült sorozatba (az egyik ismertebb streaming szolgáltató kínálatában megtalálható)!

Robert A. Heinlein

Az amerikai író 1907-ben született. Fiatal felnőttként az Amerikai Haditengerészeti Akadémián végzett, majd szolgált is a haditengerészetnél egészen 1934-ig, amikor tbc betegsége miatt leszerelték. Ezután változatos munkákból tartotta el magát, foglalkozott ingatlanokkal és ezüstbányászattal is. A II. világháború idejére visszatért a haditengerészet kötelékébe, ahol repülőmérnökként szolgált. A háború után teljesen az írásra fókuszált.
Több tényező miatt is ő az egyik legfontosabb sci-fi író, nem véletlenül tartják úgy, hogy Isaac Asimovval és Arthur C. Clarke-al ők alkotják a sci-fi írók nagy hármasát.
Heinlein volt az első sci-fi írók egyike, aki ki tudott törni a sci-fi szubkultúra által olvasott magazinok hasábjairól és írásai bekerültek a “hétköznapi” magazinokba, valamint az első olyan írók közé tartozott, akik best seller művet tudtak írni a tudományos-fantasztikus műfajban.
Legtöbb művében valamilyen társadalmi problémát feszegetett, ide tartozik legismertebb regénye, az 1959-ben megjelent Csillagközi invázió is.

Pierce Brown

Az amerikai író 1988-ban született, politikatudományból és közgazdaságtanból diplomázott. Iskolai évei után többek között dolgozott a politikában és különféle startup vállalatoknál is. Mielőtt befutott a Vörös lázadás című regényével, mintegy 120 helyről kapott visszautasítást. A könyv végül elképesztő világsiker lett, sőt a  történet azóta pentalógiává bővült, de várhatóan 2023-ban érkezik a sorozat hatodik, befejező része. Óriási kérdés, hogy megfilmesítik-e valaha a regényét, ugyanis rengeteg rajongó és szakértő szerint ordít a könyvről a potenciális filmsiker.

Ernest Cline

Az 1972-es születésű amerikai író már gyerekkorában hatalmas videojáték- és filmrajongó volt. Nem is csoda, hogy az ő tollából született korunk egyik legnagyobb hatású, a virtuális valóság jövőjével foglalkozó műve, a Ready Player One. Cline a regényében korántsem fest olyan idilli képet a VR-ról, mint a technológiát jelenleg fejlesztő cégek marketingesei. Regényét nem kisebb név filmesítette meg, mint Steven Spielberg. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egészen tisztességes filmadaptáció került a mozikba. További adalék lehetett a sikerhez, hogy maga az író is aktívan segédkezett a film forgatókönyvének megszületésénél. Ha VR headset vásárlása előtt állsz, kötelező olvasmány! Garantáltan át fogod gondolni a dolgot!

Andy Weir

Szintén 1972-ben született és szintén amerikai. Korunk egyik legnépszerűbb kortárs sci-fi írója. Mielőtt széleskörű ismertségre tett szert a A marsi című regényével, programozóként dolgozott, noha szakmájából sosem diplomázott le. Regényét először a saját honlapján publikálta, majd a rajongói kérésére árulni kezdte az Amazon könyváruházában, ahol hamar a legsikeresebb könyvek közé ugrott. Így talált rá egy irodalmi ügynök, akinek segítségével nyomtatásban is megjelent a mű, a többi pedig már történelem. Fontos részlet a regénnyel kapcsolatban, hogy Weir igyekezett a legtöbb részletet tudományos szempontból hitelesen ábrázolni. Az ő könyvéből is született egy filmadaptáció, ami szintén elég jól sikerült. Nem is csoda, hiszen a rendezői székben Ridley Scott ült, a főszerepet pedig Matt Damon játszotta. Azt azért érdemes kiemelni, hogy a könyvben szereplő egyedi atmoszférát és a főszereplő néhol vicces, néhol bizarr öniróniáját a film nem tudja visszaadni.

Nemere István

Bizonyára mindenkinek ismerősen cseng az 1944-ben született író neve. A legtermékenyebb magyar író, mindeddig több mint 700 könyve jelent meg. Bizton állíthatom, hogy ő a magyar sci-fi irodalom legismertebb alakja és egyben egyik első úttörője. Írói pályafutása előtt változatos munkákat végzett, többek között volt gépgyári segédmunkás, földmérő, statiszta és boncmester is. 
Mivel egy ekkora életműből nagyon nehéz egy-két könyvet kiragadni, helyette hadd ajánljak egy olyan könyvet, amely magáról az íróról szól, ez pedig Vincze Attila interjúkötete: Nemere István – Az író és világa címmel. Garantáltan nem fogtok unatkozni, hiszen Nemere István személyében egy rendkívül érdekes karaktert ismerhetünk meg, aki az élet számos területén rendelkezik széleskörű ismeretekkel. Jó szórakozást!

Lőrincz L. László

Könnyen lehet, hogy az olvasni szerető honfitársaim között alig akad olyan, aki ne olvasott volna legalább egy könyvet az 1939-ben született írótól (ugyanez igaz Nemere Istvánra is). Az eladott példányszámok alapján ő a legsikeresebb magyar író jelenleg. Nem szokványos végzettséggel rendelkezik, ugyanis az ELTE BTK történelem-mongol szakán diplomázott, későbbi fő kutatási területe a tibeti és mongol folklór és irodalom volt. Talán kevesen tudják, de írói és orientalista munkássága mellett műfordítóként is jelen van a magyar irodalmi közösségben.
Kevéssé ismert tény róla, hogy mielőtt a krimik és fantasyk (és ezek keveréke) világa felé fordult, sci-fi írással foglalkozott, már a 80-as években jelentek meg ilyen témájú regényei, ill. az ikonikus Galaktika magazinban is publikált, így ő is tevékenyen hozzájárult a magyarországi tudományos-fantasztikus irodalom fejlődéséhez.

Ha érdekelnek a sci-fi témájú könyvek, javasoljuk, hogy erre nézz szét: KATT A LINKRE!